Kr.e:5000-4200 körül: Az újkőkorból (neolitikum) a mai Ásványráró területén egy kőbaltát, s két kőéket találtak.

Kr.e:2000-800 közt: A bronzkorból bronz lándzsa-dárdát találtak a mai zsejkén.

Kr.e:400-as évek eleje: A vaskorból kelta sírt találtak Ráró határában.

A római korban a mai Mosoni-Duna volt a Duna főága, a birodalom határa. Szigetköz nem volt a birodalom része.  A rómaiaknak őrtornyaik voltak a mai szigetközben.

Kr.u:138-161 közt: Az ebben az időben uralkodó Antoninus Pius római császár aranypénzét találták Ásványráró határában.

377: A rómaiak feladták arrabonát (győrt).

430 után-453: Pannónia a Hun birodalom része.

568: Avarok szálták meg a mai győrt, és környékét.

855: A mai győrt, és környékét a Nagymorva birodalomhoz csatolta (Vastag) Károly Frank király.

855 után: Szláv betelepülésre, s folyamatos szláv jelenlétre utal Kimle, Mecsér, Novák, Darnó, Zámoly, Ladamér szláv származású település nevei. Zsejke neve vagy szláv, vagy hun eredetű, Ráró nevét a szlovák etimológusok szláv eredetűnek tartják.

895 tavasza: A honfoglalás kezdete.

900: A magyarok elfoglalták a mai dunántúlt. Szigetközben a Lél törzs (más forrás szerint a Huba és a Lél törzsek) tagjai telepedtek le.

900 után: Huba, majd utóda Szemere a mai Győr, és a Rába környékének ura.

955 előtt: Közép-Szigetköz az Árpád nembeli Fajsz fejedelem egyik szálláshelye volt. Győrffy György szerint bizonyítja ezt a mai Darnózseli-Hédervár határában feküdt középkori Fajsz falu neve. említik a falut 1407-ben Faysz, ejsd:Faisz néven. A falunév fenntartotta a szálláshely nevét. Mecsér neve szlávul fejedelmi kardművesek lakóhelyét jelöli meg. Ráró neve kerecsen (kerecsensólyom, kutatók szerint a turul, a honfoglaló magyarok szent madara). Fejedelmi, majd királyi sólymászok faluja volt. Hédervár később előnytelen fekvése (állandó árvizek) ellenére is jelentős hely lett a középkorban.

1000 után: A mai Ásványráró közigazgatási területe a világi közigazgatásban a győri várispánság része lett, míg egyházi közigazgatásban az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott. Geur német lovag, a vármegye és város névadója (Geur-Győr), az első győri várispán. A  Duna főága némileg más folyással a mai Mosoni-Duna volt. Így a mai Szigetköz a mai Csallóköz mellékszigete volt. Az akkori Győr Öreg-Duna parti város volt.

1000/1001-1002: Domonkos az első esztergomi érsek (Szigetköz püspöke is).

1055: A tihanyi alapítólevél említi először a mai ásvány szó korai változatát: posthec ad bagat mezee et exinde asauuagi ...

Oldal: A mai Ásványráró területének története Ráró első említéséig.
Ásványráró története - © 2008 - 2024 - asvanyraro.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat